A beszédfejlődésnek sok egyéni változata lehet, de a beszédfejlődés szakaszai, a világon élő bármely gyermek esetén azonos. A beszéd nem velünk született készség, hanem öröklött, veleszületett és szerzett tényezők is szerepet játszanak létrejöttében.

Az ép beszéd kialakulásához a következő feltételek szükségesek:

- ép beszédszervek,

- ép hallás,

- az idegrendszernek a beszéddel és az értelmi működéssel összefüggő területei épek legyenek,

- és a környezet beszéljen.

Az, hogy egy gyermek elkezd beszélni, öröklés által meghatározott érési folyamat következménye. Az azonban, hogy hogyan beszél, attól függ, hogy körülötte élők milyen mintát adnak neki. A fiúgyermekek általában később kezdenek el beszélni, mint a lányok.

Beszédfejlődés szakaszai

Az első hangot az újszülött akkor adja, amikor a tüdő-légzése beindul, ez egy reflexszerű, síró hang. Az első hetekben a sírás még alig tartalmaz artikulációs elemeket. A hatodik héttől kezd a kezdeti monoton, kiáltó sírás árnyaltabbá, változatosabbá válni. Ilyenkor az anyák is észlelik a különbséget, s meg tudják állapítani, hogy fájdalmat, éhséget vagy egyéb rossz érzést szeretne a baba kifejezni.

A második hónap körül pedig az elégedettségét is kifejezi, lágyabb hangvétellel.

A 3. és a 6. hét között, esetleg a 7. vagy a 8. héten megfigyelhetjük azt, hogy a csecsemő a hangjával elkezd játszani. Leginkább akkor, amikor jól érzi magát. Ez a játék a gagyogás, melynek meghatározó szerepe van abban, hogy a beszéd kialakuljon és megfelelően fejlődjön. Ekkor gyakorolja be azokat a mozgássorokat, amelyek a beszédhangok létrehozásához és kiejtéséhez szükségesek. A gagyogás kezdetén tapasztalhatjuk azt is, hogy a szobába lépő felnőttet a csecsemő nevetve, mosolyogva és rikoltó hangot adva fogadja, miközben feléje fordul.

A gőgicsélés általában egy hanggal indul, mely az „ö” vagy az „á” magánhangzóra hasonlít leginkább. Ezt ismétli egyre többször, majd újabb hangokat ejt („o”, „e”). Ezután aztán már mássalhangzókat is kapcsol ezekhez (aj, öj, áh, uh, eju, uvu, öhö).

Az első három hónap során 10-20 féle hangot is képes produkálni a csecsemő. A gőgicsélés időtartama pedig a kezdeti egy-két perces gagyogásból oda fejlődik, hogy az ébrenléte jó részét kitölti.

3-6 hónapos korban már képes ugyanazokat a hangokat és hangsorokat létrehozni, elkezdődik az utánzás, először az önutánzás, majd mások utánzása, s fontossá válik a környezet reakciója is.

7 hónapos kortól a csecsemő figyeli azt, aki beszél hozzá, és a hangadását és a szájmozgását is próbálja utánozni. Ebben a korban már a gőgicsélést arra is használja, hogy felhívja magára a figyelmet, s próbáljon kommunikálni. Ugyanazt a hangsort mindig ugyanazzal a céllal és ugyanabban a helyzetben használja. Egyre több anyanyelvi hangot ismerhetünk fel a gagyogásában, mivel elkezd a hallott mintához igazodni és fokozatosan csak azokat produkálja, amelyeket a környezetében is hall. Innentől kezdve a rosszul halló csecsemők beszédfejlődése jelentősen eltér a jól hallókétól, mert a hallás hiánya akadályozza azt. Az időben alkalmazott hallókészülék ezért döntő fontosságú.

Ha a gőgicsélés szegényessé válik, abbamarad, vagy a harmadik hónapban sem indul el, keressük fel valamelyik Korai Fejlesztő Központot, ahol segíteni fognak, hogy kiderüljön, minden rendben van-e.

9-13 hónapos korban jelennek meg a későbbi szavak közvetlen előzményei (takaj, bába, dada). Az első életév végén pedig elkezdi utána mondani a környezettől hallott egyszerűbb szavakat, mellette pedig még sokat és változatosan gőgicsél is. A gagyogás fokozatosan szűnik meg, körülbelül 15 hónapos korra.

Csecsemő beszédfejlesztése

Amellett, hogy fontos, hogy a csecsemő önmagának is gőgicséljen és egyedül is játsszon, használjuk ki a fürdetést, öltöztetést, sétáltatást, illetve a baba ébrenléti időszakait arra, hogy beszéljünk a babához. A Pocifix fejemelő-támasztó babapárna segítheti a fekvő vagy ülő baba megtámasztását,  hogy az arcunkat jól láthassa, s a szájmozgásunkat, az arcmimikánkat jól megfigyelhesse. Eleinte nem fogja még érteni, hogy mit mondunk neki, de ez akkor is örömet okoz neki, a beszédhallás rendszere pedig közben automatikusan fejlődni fog.

Források: Dr. Gósy Mária – Gráf Rózsa: Beszélgessünk a kisbabával! Budapest, 1998.
Kovács Emőke (szerk.): Logopédiai jegyzet I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

Dékányné Kerner Szilvia
gyógypedagógus

Használj Te is Pocifix fejemelő-támasztó babapárnát!

Olvass róla többet itt >>